Bölcsességfog
No Comments

Ki ne ismerne a bölcsességfog eltávolításával kapcsolatos rémhíreket vagy az ismerősökkel megtörtént sztorikat? Felejtsük el őket! Korszerű fogászati technológiával és természetesen egy jól képzett szájsebésszel a legbonyolultabb helyzetű bölcsességfog is gyorsan és fájdalommentesen eltávolítható.

De mikor kell kivenni a bölcsességfogat? Blogunkban ennek járunk utána.

 

Ki kell-e venni a bölcsességfogat?

Abban az esetben, ha a fog egészséges, van elég helye az állcsontban kinőni, és nem okoz semmilyen problémát, nincs szükség a bölcsességfog eltávolítására. Ám mivel nehezen hozzáférhető és tisztítható, a jól álló bölcsességfogak is nagy számban indulnak szuvasodásnak.

Azonban ennél gyakoribb, hogy a bölcsességfog nem tud teljesen előtörni (impaktált fog), mert nincs elég helye az állcsontban, vagy a növekedés iránya nem megfelelő.

Ilyenkor elakad vagy csak részlegesen tör át és félig az íny alatt marad, ami akadályozza a megfelelő tisztítást és utat nyit a gyulladásoknak és fertőzéseknek, a szomszédos fogat is veszélyeztetve.

 

Mindez nemcsak fájdalommal és állandó fogínygyulladással jár, de az impaktált  bölcsességfog még fájdalom nélkül is rengeteg galibát okozhat (pl. cisztát, csontpusztulást, a fogsor összekuszálását).

  

Mikor kell kivenni a bölcsességfogat?

Milyen tünetek utalnak rá, hogy nem szabad tovább halogatni a bölcsességfog eltávolítást?

1. Fogínygyulladás

A bölcsességfog körüli ínygyulladás jele a vörös, duzzadt, érzékeny, vérző fogíny, tasak a fogíny körül, esetleg az ínyből ürülő váladék, a kellemetlen ízérzés vagy rossz lehelet.

2. Fájdalom

A fájdalom jelentkezet az érintett fogban és körülötte, a szomszédos fogban, a fogínyben, az állkapcsunkban, nyakunkban és az arcunkban is. Felléphet rágás során, okozhat fejfájást és arcüregfájdalmat, de akár a fülünkbe, torkunkba is kisugározhat.

3. Duzzanat

Nemcsak a fogínyben jelentkezhet duzzanat, de a gyulladás miatt a környező szövetek is fokozottan érzékennyé és fájdalmassá válnak. Az arcduzzanat, illetve a környező nyirokcsomók duzzanata, fájdalma jellemző kísérője lehet a bölcsességfog gyulladásának.

4. Szájnyitási korlátozottság

Az alsó bölcsességfogak esetében az állkapocs izmai is érintettek lehetnek, emiatt nyelési nehézség, szájnyitási korlátozottság vagy akár teljes szájzár is kialakulhat.

5. Elmozduló fogak

Ha nincs elég hely a bölcsességfogak kijutásához (márpedig ritkán van), nyomást fognak gyakorolni a környező fogakra. Emiatt az előtte lévő, addig tökéletesen rendezett fogak is elmozdulhatnak a helyükről, ami a fogak összetorlódásához vagy éppen a fogsorban keletkező résekhez vezethet.

A bölcsességfogak eltávolítása segíthet megelőzni a komoly fogszabályozási problémák kialakulását, vagy elkerülni, hogy később tönkretegye a fogszabályozással elért eredményt. 

6. Góc

A góc egy folyamatos gyulladás a szervezetben, mely a test egy távolabbi pontján eredményez másodlagos megbetegedést a véráramba kerülő baktériumok és toxinjaik közvetítésével.

A bölcsességfogak körüli gyulladások jellegzetes fogászati gócok a szervezetben.

Kiválthatnak hajhullást, bőrpanaszokat (pl. ekcéma), ízületi és idegrendszeri panaszokat, szív-és érrendszeri betegségeket. Képalkotó diagnosztikával (panoráma röntgen, CBCT) egyértelműen igazolhatja a góc jelenlétét, és ilyen esetben a fog eltávolítása mindenképpen javasolt.

 

Lehetséges szövődmények a bölcsességfog műtét után

 A bölcsességfog eltávolítása a fog anatómiájától és elhelyezkedésétől függően történhet egyszerű foghúzással vagy komplikált esetben szájsebészeti műtéttel is.

Bár a legtöbben még mindig tartanak tőle, a modern fogászati eszközöknek és eljárásoknak köszönhetően a bölcsességfog műtétek ma már a legnagyobb biztonsággal, gond nélkül kivitelezhetők.

Mint minden műtéti beavatkozásnál, ritkán, de itt is előfordulhatnak mellékhatások, szövődmények, bár ezek többsége kellő szakmai és technológiai felkészültséggel elkerülhető, illetve kezelhető.

 

Milyen szövődményekre számíthatunk a bölcsességfog műtét után? 

1. Fájdalom

 A bölcsességfog műtét utáni fájdalom nem szövődmény, hanem a fogeltávolítást követő teljesen normális reakció, ahogy a vérzés, arcduzzanat (ödéma) vagy elszíneződés (kékes-lilás foltok az arcon) is.

A bölcsességfog húzás utáni fájdalom általában 1-2 napig tart, és fájdalomcsillapítóval jól kezelhető, de drasztikus beavatkozás esetén a fájdalom elhúzódhat, és akár 1-2 hétig is sajoghat a fog helye. Az alsó bölcsességfogak eltávolítása a keményebb és vastagabb állkapocs csontozat miatt általában körülményesebb és kellemetlenebb, mint a felsőké, ezért a gyógyulás is hosszadalmasabb ehet.

Amennyiben a fájdalom napok múlva sem csökken, vagy ellenkezőleg fokozódik, mindenképp jelezzük az orvosunknak!

2. Vérzés

A beavatkozást követő 24 órában enyhe vérzés teljesen normális reakció. Amennyiben a fog gyulladásban volt, előfordulhat, hogy a vérzés lassabban csillapodik és 1-2 napig még szivároghat a sebből. A vérzés csillapítását elősegíti, ha ráharapunk egy gézlapra és 30 perc után cseréljük. Fontos, hogy ilyenkor kerüljük a megterhelő fizikai tevékenységeket is.

3. Fogmedergyulladás

 Amennyiben a fog eltávolítása után a fájdalom erősödik, lüktetővé és szinte elviselhetetlenné válik, továbbá kisugárzik a fül, az állkapocs, a szem és a fej egészébe, esetleg láz is kíséri, akkor lehetséges, hogy fogmedergyulladás lépett fel.

A fogmedergyulladást a sebbe került baktériumok okozzák, de közvetve kiválthatja a seb helyén képződő vérrög elmozdulása, kiesése is. Ezért nagyon fontos, hogy húzást követően a sebet és a véralvadékot se nyelvvel se egyéb tárggyal ne piszkáljuk, ne szívogassuk.

A foghúzást követő fogmedergyulladás minden esetben orvosi kezelést igényel, ezért a tünetek megjelenése keressük fel fogorvosunkat, szájsebészünket.

4. Szájzár

A műtét során a hosszú időn keresztül nyitva tartott száj miatt szájzár alakulhat ki

De szájzárt okozhat a bölcsességfog műtét során alkalmazott speciális érzéstelenítési technika, mely során az injekciós tű esetleg érfalat sért, és a lágyszövetek közt vérömleny (haematoma) alakul ki.

A szájzár gyógyulását nem a pihentetés, hanem a mozgatás segítheti elő, vagyis a rágás, az  artikulált beszéd és az óvatos állkapocstorna.

5. Idegsérülés

 Az idegkárosodás ritka, de lehetséges szövődménye a bölcsességfog eltávolításnak.

Az alsó bölcsességfogak gyökerei közel esnek az alsó állcsontban haladó idegek (trigeminus ideg, alveoláris ideg)  csatornájához, ezáltal a bölcsességfog műtét után az ideg sérülése reális kockázatot rejt.

Ez általában átmeneti, idővel múló érzéskiesést, zsibbadást, bizsergést okozhat az alsó ajak, nyelv vagy az áll területén, de előfordul, hogy maradandó tüneteket okoz.

Ezért célszerű az alsó bölcsességfog műtét előtt 3 D CT (CBCT) felvételt készíteni, amelynél az ideg elhelyezkedése illetve a fogtól való távolsága hajszálpontosan feltérképezhető- ezzel támogatva a szájsebész munkáját.

6. Arcüreg megnyílása

A felső bölcsességfogak műtéti eltávolításának lehetséges szövődménye az arcüreg megnyílása.

Az arcüreg megnyílása ún. orrfújás próbával ellenőrizhető, melynek során befogjuk a beteg orrát, és megkérjük, hogy fújjon néhányszor. Fogorvosunk közben figyeli a foghúzás helyét. Sípoló hang, vagy buborékkal teli seb esetén az arcüreg megnyílt,

Ezért is fontos, hogy szájsebész távolítsa el a bölcsességfogat, mivel az arcüreget lehetőleg azonnal be is kell zárni.

 

Rendelőnkben a bölcsességfog-eltávolítás magas szintű technológiai felszereltség mellett (CBCT), helyi érzéstelenítésben, szakszerűen, kíméletesen és fájdalommentesen történik.

 

Teendők bölcsességfog műtét után

 

A bölcsességfog eltávolítás igen gyakori műtét, melyen a legtöbben előbb-utóbb átesünk. Blogunkban a műtét utáni teendőkhöz és a mielőbbi gyógyuláshoz adunk hasznos tanácsokat.

 

Meddig fáj a fog helye bölcsességfoghúzás után?

 Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit pácienseink feltesznek a bölcsességfog műtét előtt vagy a varratszedés után.

Bár a gyógyulás egyénenként- az anatómiai adottságoktól és a beavatkozás mértékétől függően- nagyon eltérő lehet, nagyjából a következő gyógyulási szakaszokra lehet számítani:

 

1-3 óra: elmúlik az érzéstelenítés

1-24 óra: a vérzés eláll

3-7 nap: enyhül a fájdalom és a duzzanat

4-6 hét: az íny betakarja a húzás helyén keletkezett üreget

6-12 hónap: a csont begyógyul, kitölti az üreget, az íny kisimul

 

Meddig vérzik a seb a műtét után?

Foghúzás és műtéti fogeltávolítás után a fogorvos egy steril gézlapot helyez a sebre, amire rá kell harapnunk és 15-20 percig szorítanunk. Ez idő alatt általában a vérzés is eláll, de legalábbis csillapodik.  A beavatkozás mértékétől és a sebgyógyulástól, sebkezeléstől függően a vérzés az első 1-2 napban újra indulhat, ilyenkor nem kell megijednünk, tegyünk a sebre ismét gézlapot.

Fontos tudnunk, hogy a húzás helyén képződő véralvadék, illetve vérdugó kulcsfontosságú a gyógyulásban, mert egyrészt óvja a nyílt sebet a kórokozóktól és a fertőzésektől, másrészt ebből alakul ki a fog helyén az új szövetállomány.

Ezért a sebet sem szívogatni, se nyelvvel érinteni, ujjal vagy egyéb tárggyal (pl. fogkefével) piszkálni szigorúan tilos. Ugyanígy nem szabad öblögetni, orrot fújni vagy szívószálat használni se!

 

Mit tegyünk, és ne tegyünk bölcsességfog műtét után?

A beavatkozás utáni arcdagadás, ödéma, esetleg vérömleny a műtét természetes velejárója, amely pár napon belül felszívódik.

Ennek elősegítése érdekében előnyös lehet az arc jegelése, amit már a beavatkozást követően hazaérve is elkezdhetünk. A hideg nemcsak a gyulladást és a duzzanatot csökkenti, de egyúttal a fájdalomcsillapítást is támogatja. Fontos, hogy a jégakkut puha törölközőbe csavarva helyezzük az arcunkra, ne érje közvetlenül a bőrünket.

 

Műtét után bent maradt csontszilánk

Előfordulhat, hogy a műtét után a fog helyén hegyes, kiálló részeket tapinthatunk ki a nyelvünkkel. Ezek – általában- nem a bent maradt fogdarabok, hanem az állkapocs részei, melyek idővel maguktól is elsimulnak és az íny alá kerülnek.

Akkor sem kell megijednünk, ha a gyógyuló sebből esetleg csont-vagy fogszilánk lökődik ki.

A műtét után seb gyógyulása érdekében egy hétig kerüljük a fizikai terhelést, intenzív sportolást, nehéz tárgyak emelését és pihenjünk minél többet.

Mivel a meleg sem előnyös a sebgyógyulás szempontjából, pár napig lehetőleg ne vegyünk forró fürdőt, ne menjünk szaunába, gőzbe és hagyjuk ki a napozást is.

 

Fogtisztítás bölcsességfog műtét után

A foghúzás utáni sebgyógyulás első szakasza 1-2 hétig tart. A fogmosást ebben az időszakban sem szabad elhanyagolni. Sőt, nagyon fontos a megfelelő szájhigiéné fenntartása, különben a szájüregben található kórokozók elfertőzhetik a sebet.

A húzás utáni első nap még ne mossuk meg a fog helyét, és az öblögetés és érintés is kerülendő. A műtét utáni harmadik napon puha sörtéjű fogkefével már óvatosan megtisztíthatjuk a sebet fogkefével. A fertőzések elkerülése érdekében a varratszedésig  javasolt valamilyen fertőtlenítő hatású szájvíz használata.

 

Étkezés bölcsességfog műtét után

A műtét utáni 2-3 nap ne fogyasszunk tejtermékeket, az apró magvas ételeket (szezámmag, chia mag, mák, lenmag, gríz, bulgur stb.), forró, csípős és fűszeres ételeket és kerüljük a dohányzást. Mind az alkohol, mind a koffein értágító hatású, ezért ezekről is érdemes lemondani 1-2 napig.

 

Szeretettel várjuk rendelőnkben egy állapotfelmérésen!

Forduljon hozzánk bizalommal, jelentkezzen be hozzánk egy állapotfelmérésre, konzultációra!

☎ +36 70 904 4082
➴ 2030, Érd Angyalka u. 1/A.
📧 erdfogaszat@oralcentrum.hu
➣ https://oralcentrum.hu/kapcsolat/

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük