Ha valaha is volt részünk kínzó fogfájásban, akkor bármit megtennék, hogy a jövőben elkerüljük. De miért tud ennyire sajogni a fogunk? Melyek a leggyakoribb okai a fogfájásnak, és mit tehetünk ellene? Blogunkban ennek jártunk utána!
A fogfájás az egyik legkellemetlenebb fájdalom, amely valószínűleg sokak számára ismerős. A fájdalom lehet rövid, nyilalló vagy tartós, elhúzódó, kisugárzó jellegű, jelentkezhet édes, forró, hideg ingerekre vagy spontán, felléphet napközben, de akár éjszaka is. Járhat együtt egyéb, külső tünetekkel, mint a kivörösödő, duzzadt íny, vérzés, genny vagy arcdagadás. De az is előfordul, hogy a fogfájásnak tulajdonított fájdalom más területekről származik, és az állkapocsban jelentkezik, azt a benyomást keltve, hogy a fogai fájnak. A fogfájás valódi okát csak a fogorvos tudja meghatározni, ezért is fontos, hogy mielőbb felkeressük az első tünetek után.
Miért olyan fájdalmas a fogfájás?
A fogfájás intenzív és nehezen elviselhető fájdalmának biológiai okai vannak, amelyekre a fogak anatómiai felépítése és az idegrendszer működése ad magyarázatot.
A fogak belső részét (a pulpát) a fogat ellátó erek, idegek hálózata tölti ki. Amikor a fogszuvasodás vagy más sérülés okozta fertőzés eléri ezt a területet, az idegvégződések közvetlenül stimulálódnak, erős fájdalomérzetet váltva ki.
A fogbél, amely az idegeket és véredényeket tartalmazza, egy kemény szövetekkel, dentinnel és zománccal körülvett szűk, zárt térben helyezkedik el. Gyulladás vagy fertőzés esetén a duzzanat és a felgyülemlő folyadék növeli a nyomást a fogbélben, de a környező kemény szövetek miatt nincs elegendő hely a tágulásra, emiatt a nyomás fokozza a fájdalom intenzitását.
A fogaink ráadásul szoros összeköttetésben vannak az aggyal is; az idegrostok a fogból – az arcidegek és a háromosztatú ideg (nervus trigeminus) révén – közvetlenül az agyba továbbítják a fájdalomingereket. A trigeminális ideg az agy egyik fő érzőidege, amely az arcból, fogakból és állkapocsból származó fájdalmat érzékeli, így a fogfájdalom gyorsan és erőteljesen érezhetővé válik.
Ha ez még nem lenne elég, a fogbélben található idegek kifejezetten érzékenyek a fájdalomra, és hajlamosak nagyon erős fájdalomjelzést küldeni, még akkor is, ha a sérülés vagy gyulladás viszonylag kicsi. Ez az érzékenység evolúciós szempontból hasznos, mert segít azonnal felismerni és kezelni a szájüregi problémákat, amelyek amúgy komolyabb fertőzéshez és táplálkozási nehézségekhez vezetnének.
A fogfájás leggyakoribb okai
Fogszuvasodás
A fogszuvasodás a leggyakoribb ok, amely fogfájáshoz vezet.
A fogszuvasodást a szájban található baktériumok által termelt savak okozzák, melyek lebontják a fogzománcot és behatolva a fog belsejébe, a dentinbe, üreget hoznak létre.
A fogszuvasodás a kezdeti stádiumban gyakran tünetmentes, az első intő jel a hideg, meleg ingerekre, illetve savas és édes ételekre, italokra fellépő érzékenység lehet. A fogszuvasodás fogtömés készítésével kezelhető.
Fogbélgyulladás
Kezeletlen szuvasodás esetén a fertőzés fenntarthatatlanul halad előre, baktériumok behatolnak a fog belsejébe, elérve a fogbélidegeket és a fogbél gyulladását (pulpitis) okozzák. Ez már komoly és tartós, lüktető, kisugárzó fájdalommal jár, és a fog elhalásához vezet, amely csak gyökérkezeléssel kezelhető.
Bár a fogszuvasodás a leggyakoribb kiváltó oka, számos más tényező is vezethet fogbélgyulladáshoz, pl. valamely ütés, trauma, a fog törése, repedése, fogágybetegség, egyes fogászati kezelések (túl mély tömés, korona előtti csiszolás) stb.
Fogínybetegségek
A fogínygyulladás és a súlyosabb fogágybetegség is okozhat fogfájást.
A fogínygyulladás a fogakat körülvevő ínyszövet megbetegedésével jár, a fogíny begyullad, duzzadttá, vörössé és vérzékennyé válik, melyet kísérhet érzékenység és fájdalom is.
A kezeletlen ínygyulladás tovább terjedhet a foggyökér körüli szövetekre és a környező csontokra is, Ilyenkor már fogágybetegségről beszélünk, mely a fokozódó fájdalom mellett idővel a fogak mozgathatóságához és elvesztéséhez vezethet.
Repedt vagy törött fog
A fogak repedése vagy törése nemcsak esztétikai problémát jelent, hanem komoly fájdalom forrása is lehet. A repedések és törések lehetővé teszik a baktériumok behatolását a fog belsejébe, ami irritálja az idegeket, és gyulladást válthat ki.
Fogcsikorgatás (bruxizmus)
Az öntudatlan éjszakai fogcsikorgatás, óriási nyomást gyakorolhat a fogakra és az állkapocs ízületeire, ami idővel fogkopáshoz, repedésekhez és fogérzékenységhez vezethet.
A folyamatos túlterhelés irritálhatja a fogbél szöveteit is, ami gyulladást és fájdalmat okozhat. Emellett a csikorgatás az állkapocs izmait is túlterheli, ami állkapocsízületi fájdalmakhoz és fejfájáshoz is vezethet.
Bruxizmus esetén segíthet az éjszakai harapásemelő sín, mely puha, rugalmas műanyag anyagának köszönhetően képes rá, hogy az alsó vagy felső fogsorra helyezve elnyelje a fogak összeszorításából származó erőket.
Fogtályog
A tályog a fog gyökerénél megjelenő gennyes góc, amely akkor alakul ki, amikor a bakteriális fertőzés behatol a fog belsejébe, majd a foggyökér körüli szövetekben terjed el.
Kiváltó oka lehet fogbélgyulladás, kezeletlen, előrehaladott fogszuvasodás, a fog sérülése (törés, repedés), vagy akár fogágybetegség.
A tályog jellegzetes tünete az intenzív, lüktető fájdalom, mely különösen nyomásra vagy rágás közben fokozódik.
Külsőleg az ínyen kis dudor (gennyzacskó) jelenhet meg, melyből genny ürülhet, átmeneti megkönnyebbülést okozva. Jelentkezhet arcduzzanat vagy nyirokcsomóduzzanat, de akár láz is.
A tályogos fog mielőbbi fogorvosi beavatkozást igényel, mely lehet gyökérkezelés, gyökértöméscsere vagy gyökércsúcs-rezekció, súlyos esetekben foghúzás.
Ha a tályog kezeletlenül marad, a fertőzés tovább terjedhet, súlyos szövődményeket okozva.
Foghúzás utáni komplikációk
Foghúzás vagy bölcsességfog eltávolítás után előfordulhat, hogy a fájdalom nem múlik el, vagy akár fokozódik, mely általában a fogmeder gyulladásának (alveolitis) következménye, melyet az eltávolított fog helyén maradt fertőzés vagy gyulladás okozhat.
Az arcduzzanattal járó, illetve fülre, illetve a teljes állcsontra kisugárzó, gyakran csillapíthatatlan fájdalom a fogmedergyulladás tipikus jele, és mielőbbi kezelést igényel.
Általában antibiotikumra, illetve a seb átöblítésére, kitisztításra van szükség és fertőtlenítését követően általában gyógyszeres tampont helyezünk a fogmederbe.
Növekvő vagy elakadt bölcsességfog
A növekvő bölcsességfog éppúgy okozhat fájdalmat, mint az előtörésben elakadt.
Mivel általában szakaszosan tör elő, ilyenkor az aktív növekedési periódusban okoz fájdalmat és egyéb panaszokat, míg máskor akár hónapokig tünetmentes lehet. Amennyiben a bölcsességfog hely hiányában nem tud előtörni, és elakad (impaktált bölcsességfog) fájdalmas gyulladást okozhat a fogínyben és az állkapocsban egyaránt.
Attól függően, hogy milyen pozícióban helyezkedik el, illetve mennyire érinti a környező szöveteket, kiválthat éles vagy tompa fájdalmat a fog körül, állkapocsra, arcra, fülbe kisugárzó fájdalmat, zsibbadást, rágási nehézségeket, arc-és nyirokcsomó duzzanatot, fejfájást, ínygyulladást (pericormitis) stb.
Fogszabályozási problémák
Fogszabályozó készülékek viselése során a fogak mozgatása is járhat érzékenységgel, fájdalommal, különösen a készülék felhelyezését és az aktiválásokat követően.
A pár napig tartó kellemetlenségeket azok a feszítő erőhatások okozzák, melyek a fogakat a megfelelő irányba navigálják.
Az első napokban a drótok, bracketek és egyéb fém alkatrészek is felsérthetik, kisebesíthetik a fogínyt vagy nyálkahártyát, de ez többnyire csak átmeneti, múló fájdalom.
Hogyan kezelhető a fogfájás?
Ha elhúzódó vagy vissza-visszatérő fogfájást tapasztalunk minden esetben érdemes mielőbb felkeresnünk egy fogorvost. Bár a fájdalomcsillapítók és egyéb házi praktikák sok esetben nyújthatnak átmeneti enyhülést, de a fogfájás mindig egy tünet, amelynek kiváltó okát csak szakember tudja pontosan meghatározni és kezelni. Abban sajnos biztosak lehetünk, hogy a probléma magától nem fog rendeződni, sőt idővel még komplikáltabb és költségesebb beavatkozásokat, vagy komoly szövődményeket vonhat maga után.
