Fogorvos
No Comments

„Sajnos az apám rossz fogait örököltem.” védekezünk sokan, pedig fogaink egészségéért nem csupán génjeink felelősek, hanem elsősorban mi magunk.

Ha tisztában vagyunk a szüleinktől örökölt rizikófaktorokkal, gondos szájápolással és rendszeres ellenőrzéssel könnyebben megelőzhetjük a betegségeket.

Blogunkban annak jártunk utána, hogyan befolyásolja a genetika a leggyakoribb szájüregi problémákat.

 

A genetika számos tulajdonságot meghatároz, így a hajszínünk és vércsoportunk mellett a fogaink és csontszerkezetünk fejlődését is, – kevésbé szerencsés esetben- hajlamosítva a különböző fogászati problémákra.

Ugyanakkor fogazatunk és ínyünk egészségét nagyban befolyásolják olyan életmódbeli tényezők is, mint a mindennapi szokásaink (pl. dohányzás, fogcsikorgatás), táplálkozásunk, és nem utolsó sorban a szájhigiéniánk.

Ezért a családi hajlamban keresni mentséget rendkívül félrevezető, hisz a kevésbé kedvező genetikai adottságok mellett is rendkívül sokat tehetünk szájüregünk egészségéért.

Örökölhető fogászati problémák

Az örökléssel kapcsolatos leggyakoribb szájüregi ​​problémák közé tartoznak a görbe fogak, a keskeny fogív miatti torlódás, a szám feletti fog, az anodontia (veleszületett foghiány), az ajak-és szájpadhasadék, illetve a fogágybetegségre vagy a fogszuvasodásra való hajlam.

Gyenge fogzománc

Attól függően, hogy a szüleinktől milyen géneket örököltünk, fogzománcunk szerkezete lehet vékonyabb és kiszolgáltatottabb vagy éppen erős és ellenálló a baktériumok támadásaival szemben. Ezáltal a kevésbé ellenálló fogzománccal rendelkező emberek hajlamosabbak a fogerózióra,  a fogkopásra, illetve a fogszuvasodásra, mint azok, akiknek ellenállóbb szerkezetű fogzománcot örököltek.

A fogzománc minősége határozza meg a fogaink színét is; ha fogaink vékonyabb zománccal alakultak ki, sötétebbnek vagy sárgásabbnak tűnnek. Ennek az az oka, hogy a fogak külső rétege, a zománc fehér színű, míg az alatta lévő réteg, a dentin világossárga árnyalatú. Ahogy a zománc vékonyodik, a dentin jobban láthatóvá válik, és sárguló mosolyt kölcsönöz.

Ínyrecesszió

A vékony íny – amely örökölhető – sérülékenyebb, és nincs elegendő ínyszövet a fogak és az alatta lévő idegek megfelelő fedéséhez és védelméhez.

Megfelelő szájhigiénia nélkül a vékony fogíny olyan fogászati ​​problémákhoz vezethet, mint például az ínyrecesszió, azaz a fogíny visszahúzódása a fognyakról, amely az íny rugalmasságának fokozatos elvesztése miatt bizonyos kor (35-40 év) felett eleve gyakori probléma.

Az átlagosnál vékonyabb fogíny hajlamosíthat a fogínygyulladás és a fogágybetegség kialakulására is, hisz káros baktériumok gyorsabban behatolnak az íny alá.

Csökkent nyáltermelés

A nyál több szempontból is fontos a fogak egészségének megőrzése végett. Először is, a nyálban lévő enzimek segítenek lemosni a fogakra rakódott lepedéket és megakadályozzák és semlegesítik a bomlás és a baktériumok által felszabaduló savakat. Emellett a nyál fontos ásványi anyagokat, például kalciumot és fluort juttat a fogakhoz, és segít pótolni a felszínen az elveszett ásványi anyagokat. Vannak, akik genetikailag hajlamosak a szájszárazságra,  és ez az egyik oka a fogszuvasodásnak.

Mikrobiom

Szervezetünkben több milliárd mikroorganizmus él, amelyek egy úgynevezett mikrobiomot alkotva fontos szerepet játszanak egészségünkben. A szájüregben található mikrobiom több, mint 700 különböző baktériumfajból tevődik össze, befolyásolva a fogak és a fogíny egészségét.

Vannak köztük „hasznos” baktériumok, amelyek támogatják a szájüreg védelmét és vannak káros baktériumok is, amelyek a szájüreg, a fogak és az íny betegségeiért felelősek.

Ha külső vagy belső tényezők (egészségtelen étkezés, elhanyagolt szájhigiénia, hormonok, stressz stb.) miatt felborul e baktériumok egyensúlya, a káros baktériumok elszaporodhatnak a szájában.

Ez alapvetően mindenkinél így van, de ami személyenként változik, az az immunválasz ezekre a baktériumcsoportra. Vannak emberek, akiknek erősebb az immunválasza, ellensúlyozva a fogszuvasodást, fogínygyulladást, míg másoknak gyengébb, és ez nagymértékben meghatározza fog-és ínybetegségek kialakulásának kockázatát.

Korai diagnózis

A megfelelő szájhigiénés szokások mielőbbi – lehetőleg még kisgyermekkorban való –   elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy minimalizáljuk a genetikai hajlam következményeit és megelőzzük a problémák kialakulását.

Ugyanígy fontos a prevenció is, azaz, hogy rendszeresen járjunk fogorvoshoz fogászati ​​ellenőrzés és fogtisztítás céljából. Ez a rutin lehetővé teszi az esetleges problémák korai felismerését, és a szükséges, kevésbé invazív kezelés elvégzését.

28 okt, 2022

A fogvesztés 6 oka

Fogaink egészsége általában szorosan összefügg általános egészségünkkel és közérzetünkkel, így elvesztésük életünk számos területére kihat. A fogak elvesztése nemcsak az állkapocscsont recessziójához, emésztési zavarokhoz, alultápláltsághoz vezethet, de súlyos önértékelési problémákat… Tovább
28 júl, 2023

Magabiztos mosoly- CAD/CAM technológiával

A CAD/CAM technológia napjaink leginnovatívabb számítógépes fogpótlás tervező és gyártó technológiája, melynek segítségével tökéletes illesztésű, nanométeres pontosságú, természetesen élethű pótlások készülhetnek a páciensek számára.     Mi az a CAD/CAM technológia?… Tovább
20 szept, 2022

Visszanő-e a „lehúzódott fogíny”?

Ínyrecesszióról akkor beszélünk, amikor az íny visszahúzódik a fognyakra, szabadon hagyva a foggyökeret. Ez esztétikailag sem kedvező látvány, de emellett sok kellemetlenséget is okozhat!   Ha a tükörbe nézve azt… Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük