„Sajnos az apám rossz fogait örököltem.” védekezünk sokan, pedig fogaink egészségéért nem csupán génjeink felelősek, hanem elsősorban mi magunk.
Ha tisztában vagyunk a szüleinktől örökölt rizikófaktorokkal, gondos szájápolással és rendszeres ellenőrzéssel könnyebben megelőzhetjük a betegségeket.
Blogunkban annak jártunk utána, hogyan befolyásolja a genetika a leggyakoribb szájüregi problémákat.
A genetika számos tulajdonságot meghatároz, így a hajszínünk és vércsoportunk mellett a fogaink és csontszerkezetünk fejlődését is, – kevésbé szerencsés esetben- hajlamosítva a különböző fogászati problémákra.
Ugyanakkor fogazatunk és ínyünk egészségét nagyban befolyásolják olyan életmódbeli tényezők is, mint a mindennapi szokásaink (pl. dohányzás, fogcsikorgatás), táplálkozásunk, és nem utolsó sorban a szájhigiéniánk.
Ezért a családi hajlamban keresni mentséget rendkívül félrevezető, hisz a kevésbé kedvező genetikai adottságok mellett is rendkívül sokat tehetünk szájüregünk egészségéért.
Örökölhető fogászati problémák
Az örökléssel kapcsolatos leggyakoribb szájüregi problémák közé tartoznak a görbe fogak, a keskeny fogív miatti torlódás, a szám feletti fog, az anodontia (veleszületett foghiány), az ajak-és szájpadhasadék, illetve a fogágybetegségre vagy a fogszuvasodásra való hajlam.
Gyenge fogzománc
Attól függően, hogy a szüleinktől milyen géneket örököltünk, fogzománcunk szerkezete lehet vékonyabb és kiszolgáltatottabb vagy éppen erős és ellenálló a baktériumok támadásaival szemben. Ezáltal a kevésbé ellenálló fogzománccal rendelkező emberek hajlamosabbak a fogerózióra, a fogkopásra, illetve a fogszuvasodásra, mint azok, akiknek ellenállóbb szerkezetű fogzománcot örököltek.
A fogzománc minősége határozza meg a fogaink színét is; ha fogaink vékonyabb zománccal alakultak ki, sötétebbnek vagy sárgásabbnak tűnnek. Ennek az az oka, hogy a fogak külső rétege, a zománc fehér színű, míg az alatta lévő réteg, a dentin világossárga árnyalatú. Ahogy a zománc vékonyodik, a dentin jobban láthatóvá válik, és sárguló mosolyt kölcsönöz.
Ínyrecesszió
A vékony íny – amely örökölhető – sérülékenyebb, és nincs elegendő ínyszövet a fogak és az alatta lévő idegek megfelelő fedéséhez és védelméhez.
Megfelelő szájhigiénia nélkül a vékony fogíny olyan fogászati problémákhoz vezethet, mint például az ínyrecesszió, azaz a fogíny visszahúzódása a fognyakról, amely az íny rugalmasságának fokozatos elvesztése miatt bizonyos kor (35-40 év) felett eleve gyakori probléma.
Az átlagosnál vékonyabb fogíny hajlamosíthat a fogínygyulladás és a fogágybetegség kialakulására is, hisz káros baktériumok gyorsabban behatolnak az íny alá.
Csökkent nyáltermelés
A nyál több szempontból is fontos a fogak egészségének megőrzése végett. Először is, a nyálban lévő enzimek segítenek lemosni a fogakra rakódott lepedéket és megakadályozzák és semlegesítik a bomlás és a baktériumok által felszabaduló savakat. Emellett a nyál fontos ásványi anyagokat, például kalciumot és fluort juttat a fogakhoz, és segít pótolni a felszínen az elveszett ásványi anyagokat. Vannak, akik genetikailag hajlamosak a szájszárazságra, és ez az egyik oka a fogszuvasodásnak.
Mikrobiom
Szervezetünkben több milliárd mikroorganizmus él, amelyek egy úgynevezett mikrobiomot alkotva fontos szerepet játszanak egészségünkben. A szájüregben található mikrobiom több, mint 700 különböző baktériumfajból tevődik össze, befolyásolva a fogak és a fogíny egészségét.
Vannak köztük „hasznos” baktériumok, amelyek támogatják a szájüreg védelmét és vannak káros baktériumok is, amelyek a szájüreg, a fogak és az íny betegségeiért felelősek.
Ha külső vagy belső tényezők (egészségtelen étkezés, elhanyagolt szájhigiénia, hormonok, stressz stb.) miatt felborul e baktériumok egyensúlya, a káros baktériumok elszaporodhatnak a szájában.
Ez alapvetően mindenkinél így van, de ami személyenként változik, az az immunválasz ezekre a baktériumcsoportra. Vannak emberek, akiknek erősebb az immunválasza, ellensúlyozva a fogszuvasodást, fogínygyulladást, míg másoknak gyengébb, és ez nagymértékben meghatározza fog-és ínybetegségek kialakulásának kockázatát.
Korai diagnózis
A megfelelő szájhigiénés szokások mielőbbi – lehetőleg még kisgyermekkorban való – elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy minimalizáljuk a genetikai hajlam következményeit és megelőzzük a problémák kialakulását.
Ugyanígy fontos a prevenció is, azaz, hogy rendszeresen járjunk fogorvoshoz fogászati ellenőrzés és fogtisztítás céljából. Ez a rutin lehetővé teszi az esetleges problémák korai felismerését, és a szükséges, kevésbé invazív kezelés elvégzését.
